Szegfűbors népies neve: amomummag, angol fűszer, jamaikai bors, piment
Latin neve: Pimenta officinalis B.
İzében borsra, illatában szegfűszeg és fahéj keverékére emlékeztet ez a Nyugat-Indiában, Jamaikában és Közép-Amerikában honos fa nem egészen érett, bors nagyságú termése. Ráncos héjának színe vörösesbarna vagy sötétbarna, illata aromás, gyengén égető ízű.
Illó olajat, gyantát, zsíros olajat tartalmaz.
A fűszert (Pimentae fructus vagy Amoni semen) egészben és őrölt állapotban árusítják. Hasonló fűszerezési célokat szolgál mint a többi borsfajta, de mindenekelőtt pácok, szószok, pástétomok, halételek, vagdalt húsok, ürühús, saláták és sütőipari készítmények speciális ízesítője. Nagyon keveset kell belőle használni.
Szegfűbors felhasználása
A termést (Pimenta fructus), zölden szedik le, és addig szárítják, amíg a héja megbarnul, megráncosodik, és benne a magvak zörögni kezdenek. Az aszalt szegfűbors kemény, ráncos, bors-, illetve borsószem méretű; tetejét a négymetszetű kehely maradéka koronázza. Egy-egy fáról évenként mintegy 50 kg száraz szegfűbors nyerhető. A többi szárított fűszerhez hasonlóan célszerű száraz, hűvös, fénytől védett helyen tárolni.
Ráncos héja sötét- vagy vörösesbarna, illata aromás, íze gyengén égető. Illóolajat, gyantát, zsíros olajat tartalmaz.
Csak mérsékelten, más fűszerekkel együtt szabad használni, mert egyes fűszereket kiemel, másokat könnyen elnyomhat. Pácok, szószok, pástétomok, halételek, vagdalt húsok, saláták, sütemények kolbász- és húsáruk, gyógyteák, likőripari termékek illatosítására, ízesítésére. Fűszerkeverékek alkotórésze lehet.
A szegfűbors enyhébb hatásánál fogva borsérzékenységnél, diétás ételeknél is jól használható.
Skandináviában és Németországban heringételekhez, Európa többi országában főleg édességek, befőttek, karácsonyi sütemények ízesítésére használjuk. A forralt borban a szegfűszeg alternatív fűszere. A csatni szószokba és egyes currykbe és a potpourri fűszerkeverékbe is teszik.
Szükség esetén helyettesíthetjük egy rész szerecsendió, 2 rész fahéj és 2 rész szegfűszeg keverékével.
Ízesítenek vele likőröket és más szeszes italokat is – Jamaicában például a rumot. Ez a Bénédictine és a Chartreuse likőr egyik alapanyaga is. Termését a maja indiánok a halottak balzsamozásához használták. Illóolaját illatszerekben alkalmazzák.
Gyomorgyengeségnél, felfúvódásnál teája jó szolgálatot tesz. Iló olaját az illatszer- és a likőripar hasznosítja.
Erős aromája miatt jól elzárva tartandó.
Források: wikipedia