Sáfrányos szeklice népies neve: magyar pirosító, magyar sáfrány, olajözön, parasztsáfrány, pórsáfrány, szaflór, szeklice, vadsáfrány 

Latin neve: Carthamus tinctorius L.

A tropikus Afrikából származó, de nálunk több helyen termesztett sátorozó fészkű fűszernövény. A növény virága nyíláskor világos narancsszínű, míg megszárítás után lángvörös lesz. Gyenge illatú, kesernyés ízű. A fészekből kicsipegetett szirmok szolgáltatják a fűszert (Carthami flos). 

Festőnövénynek is nevezik, mivel két festékanyagot: a vízben oldódó saflor-sárgát és a vízben nem oldódó saflor-vöröset tartalmazza. 

Húslevesek, mártások, tészták, sütemények, rizsételek, de sajtok, gyógyteák és italok, színezésére, ízesítésére használják. Használják még, főleg színezésre, a borászat, gyógyszerészet, és ízjavító hatása miatt a cukrász iparban is. Felhasználásakor a vörös szín eléréséhez jóval többet kell használni, mint a sárgához.

Sáfrányos szeklice termesztése:

Termesztése: A melegebb fekvésű talajt kedveli. Magját ősszel vagy tavasszal 40-50 cm sortávolságra vetik. A virágot a teljes virágzáskor folyamatosan gyűjtik és árnyékos helyen szárítják.

Források: wikipedia