Tárkony népies neve: esztragon, tárkonyüröm
Latin neve: Artemisia dracunculus L.
Jellegzetesen fűszeres illatú, kissé kesernyésen csípős ízű, értékes konyhanövény. Régebben majd minden házban kedvelt és gondosan őrzött fűszer volt. Erdélyből került hozzánk.
Ma ismét kezd divatba jönni és mindjobban keresik. Friss, zöld állapotban és megszárítva használják. Különleges ízű salátafűszerek és ecetes savanyúságok eltevéséhez szolgáló ízesítők alkatrésze. De mindezeken kívül –a petrezselyemhez hasonlóan– levesek, szárnyas, hal- és vadas ételek, birka- és báránysült, zöldbab-, borsó- és burgonyafőzelék ízesítésére kiváló. Általá- ban a savanyított ételek különleges zamatosítója, éppen ezért ebből készítik a legfinomabb növényi ecetet, a tárkonyecetet. Úgy készül, hogy a tárkonyfűre annyi ecetet öntenek, hogy ellepje, és néhány nap alatt úgy átveszi a tárkony illatát, hogy leszűrve bármilyen, korábban felsorolt ételt ízesíthetünk.
A tárkonyt a diétások is kedvelik, de nagyon óvatosan kell adagolni, mert ellenkező esetben erős aromája elveszi az étel igazi ízét.
Illó olajat tartalmaz, melynek illata az ánizsra emlékeztet. Teája vesetisztító, epehajtó és étvágyfokozó hatású (Dracunculi herba).
Tárkony termesztése
Tárkony termesztése: Középkötött talajban, őszi tőosztással szaporítják. A föld feletti, virágzás előtti leveles hajtásokat vágjuk le kb. 10 cm-re a talaj felett. A levágott növényt szellős, árnyas helyen, gondosan szárítjuk, mert csak így őrzi meg jellegzetes fűszeres ízét és világoszöld színét.
Több fajtáját ismerjük. A francia tárkony levelei sötétebbek, többnyire nem virágzik, magot nem érlel.
Drogja zamatosabb, kellemesebb és így illó olaja is keresettebb, értékesebb. Hazánkban csak ezt termesztik. Az orosz tárkony levelei világosabbak, a szár felső részén is gyakran található hármas levél. Minden évben virágzik és magot is érlel, kevésbé zamatos és fűszeres, ezért termesztésével kiterjedten nem foglalkoznak.