Szagos müge népies neve: borvirág, erdőmester, erdődísz, májusfű, Waldmeister
Latin neve: Asperula odorata L.
Szagos müge árnyas bükkös, gyertyános és tölgyes erdők és erdőszélek illatos növénye. Sok más növénnyel szemben a szagosmüge megszáradáskor kapja kumarinra emlékeztető, jellegzetes illatát. A virágzáskor gyűjtött növény föld feletti része bólék, csemegeborok, gyomorkeserűk, likőrök, üdítő teák, sajtok ízesítésére, illetve illatosítására szolgál. Németországban, de ma már sok más államban is a nép „májusi italt” (Maitrank, Maibowle) készít belőle, amely elűzi a komor gondolatokat és derűlátó hangulatot idéz elő.
Tartalmaz kumarint, keserű anyagot, cseranyagot, zsíros olajat és baktériumölő anyagokat.
Teája vese-, máj- és epebántalmaknál, valamint vértisztítóként és izzasztónak használható (Asperulae herba).
Jellegzetes aromája miatt dohányillatosításra is használják.
Források: wikipedia