Majoranna népies neve: majorána, pecsenyevirág
Latin neve: Majorana hortensis M.
A legkedveltebb, a legrégibb és a leghíresebb magyar fűszer. Kiváló aromája miatt az egész világon elterjedt és nagy keresletnek örvend. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már hazánk különböző részein nagy területeken és házikertekben is termesztik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert (Majoranae herba). A jól kezelt fűszer szürkészöld színű, egyenletes morzsolású, erősen aromás, kellemes illatú és kissé hűtő, kesernyés ízű.
Illó olajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.
Használatát nagyon ajánljuk, mert különleges ízt és zamatot kölcsönöz ételeinknek. Levesek (savanyú burgonya-, gomba-), főzelékek (burgonya-, bab-), mártások, különféle húsételek, húskészítmények (tokány, erdélyi vadkacsa, tüzdelt fácán és fogoly, pácolt ürücomb), májgombóc, májas hurka, pástétom, vagdalt és véres húsok fűszerezésére használják. Remek ízt ad a csirke és tyúk töltelékének, valamint, ha sütés előtt a húsokat kívül-belül bedörzsöljük vele. Jól fűszerezi a napjainkban divatossá vált „grill-csirke” húsát és az alufóliában sült húsokat. Nagyon előnyös bárány-, birka- és ürühús elkészítésénél, mivel a majoranna intenzív aromája elveszi ezen húsok kellemetlen mellékízét. Természetesen a húsokat elkészítés előtt gondosan meg kell tisztítani faggyújuktól, mert annak rossz ízét még a majoranna sem tudja elvenni.
Vigyázni kell, mert itt-ott a „szurokfű” (vadmajoranna) morzsolt levelével tévesztik össze. Ezért a fűszert csak szaküzletekben vásároljuk.
A majoranna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású, ezért gyógyteákhoz is keverik. A magas vérnyomásban szenvedők óvatosan használják.
Majoranna termesztése
Majoranna termesztése: Magról, illetve palántázással nevelik. Egyéves növény és háztájiban is szépen termeszthető. A magvetés állandó helyre vagy hideg-, meleg- és langyoságyba történik. Leginkább a melegágyi vetést kedvelik. A 6-8 cm magas palántákat jól megmunkált talajba ültetik májusban, 30-40 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra. Általában kétszer, ritkán háromszor is vágják virágzáskor. A megszáradt növényt zsákban rázással portalanítják, majd leveleit lemorzsolják.