Lestyán népies neve: levescsík, orvosi lestyán
Latin neve: Levisticum officinale K.
Lestyán már az ókorban és a középkorban kedvelt fűszer volt. Nagy Károly frank király és római császár híres ,„Capitulare”-jában elrendelte a növény termesztését. Régebben a falusi kertekben gyakran ültették és mind friss, mind száraz állapotban egyaránt használták. Napjainkban csak a gyökere (Levistici radix) használatos és ez szárazon, vágott állapotban kerül a kereskedelembe. Jellemző erős, zellerre emlékeztető, fűszeres illatú növény.
Illó olajat, cukrot, gumit és angelikasavat tartalmaz.
Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak és jól záró edényben tartsuk. Egyes országokban leves, főzelék, saláták és diétás ételek fűszerezésére használják. A likőr és konzervipar jelentős fűszere.
Teája nagyon jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vízelhajtó. Vese- és epekőteák alkatrésze, de jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezésnél.
Lestyán termesztése
Lestyán termesztése: A magot április végén, májusban szabadágyakba vetjük 15-20 cm-es sortávolságra. Az előnevelt palántákat ősszel ültetjük 60×40 cm-es tenyészterületre. A gyökereket a második vagy harmadik év végén ássuk ki. A földtől megtisztított gyökereket arasznyi nagyságra vagdaljuk és hosszában két vagy három részre hasítjuk. Szárítása szellős helyen vagy szárítással történik.
Források: wikipedia