Citromfű népies neve: anyaméhfű, macskaméz, citromosfű, mézfű, melissza
Latin neve: Melissa officinalis L.
Citromfű nálunk mint fűszer nem nagyon ismert, bár már a görögök és rómaiak is használták. Újabban ismét felfigyeltek erre a kertekben növő és dörzsölés után citromszagra emlékeztető növényre. A növény levele (Melissae folium) inkább nyersen, de szárazon is használható gyümölcslevesek, saláták, szószok, főzelékek, gombaételek, szárnyas és vadas ételek, valamint savanyúságok eltevéséhez. Felhasználják még növényi ecetek és diétás ételek készítésénél is.
Illó olajat, cseranyagot, nyálkát, gyantát, szaponint tartalmaz. Fűszerértéke mellett nagyon jó háziszer szíverősítőként, görcsoldónak, étvágygerjesztőnek, emésztési zavaroknál, álmatlanságnál, magas vérnyomásnál.
Citromfű termesztése
Citromfű termesztése: Meleg fekvésű, szárazabb talajban magról, zöld dugványról vagy tőosztással nevelik. A magvakat homokba rétegezett fagyasztás után kora tavasszal meleg- vagy langyoságyba, nyáron szabadágyba vetjük palántanevelés céljából. A palántákat —amikor az 5-6 cm magasságot elérték— 60×40 cm-es sor- és tőtávolságra ültetjük ki. Amikor a növény a 10-12 cm-es magasságot elérte, 3-4 ujjnyira visszavágjuk, hogy bokrosodjon.
Virágzás előtt vágjuk, amikor levelei a kellő nagyságot elérték. A levágott hajtásokról a leveleket és az ágcsúcsokat lefosztjuk és árnyékos, szellős helyen megszárítjuk.
Források: wikipedia